Kristálykoponyák – az atlantiszi halál istennőjének maradványai?
Még Indi-t sem hagyja hidegen...
Kamu lenne az egész?
1924-ben Albert Mitchell Hedges archeológus különleges leletek után kutatott Közép-Amerikában. Maja település nyomait kereste, de mivel a növényzet azt benőtte, így felgyújtotta a bukszust… Három hektárnyi őserdőt sikerült kiégetnie ezzel a kis magánakcióval.
A füst eloszlása után az expedíció tagjai szembesültek számos, kiváló állapotban lévő piramissal és egyéb, maja épülettel. Itt találtak rá a kristálykoponyákra.
A kristálykoponyák kvarc- vagy egyéb kristályból kifaragott, emberi koponyát formázó szobrok, melyek állítólagos megtalálóik szerint a pre-kolumbán időkből származnak, és közép-amerikai eredetűek. A tudományos vizsgálatok számára rendelkezésre bocsátott egyetlen példány esetében sem sikerült azonban igazolni a pre-kolumbán eredetet.
Más vizsgálatok pedig azt állítják, hogy nem tudni milyenmódon készült, mert a technológia mai állása szerint, ilyen precíz módon nem lehet a kvarckristályt megmunkálni.
- A vizsgálatok eredményei alapján a vizsgált példányokat a 19. század közepe táján, vagy később készítették, csaknem bizonyosan Európában.
- A népszerű-tudományos irodalomban felsorolt állításokkal ellentétben, a titokzatos erőkkel rendelkező kristálykoponyák legendája nem illeszkedik bele az eredeti közép-amerikai, vagy más bennszülött amerikai népek mitológiájába vagy szellemi örökségébe.
- Amint azt Philip Jenkins, a Pennsylvaniai Egyetem egykori történelem és vallástudomány professzora megjegyzi: a kristálykoponyák azon nyilvánvaló példák közé tartoznak, melyek esetében a bennszülött szellemiséggel való társítás „történelmileg új” és „mesterséges” szintézis eredménye, „kreatív szellemi vállalkozók generációinak terméke”, melyek nem jellemzik egyetlen történelmi közösség gyakorlatát sem.

Mitchell-Hedges-féle kristálykoponya
A leghíresebb kristálykoponya az állítólag 1924-ben egy ősi maja város, Lubaantun (a mai Belize területén) feltárásakor talált darab. A koponya két részből áll, az alsó állkapocsból és a koponya felső részéből, azonban az egész koponya egyetlen nagy kvarckristályból készült, bizonyították az 1970-es évek végén a Hewlett-Packard kristálytani laboratóriumában folytatott kutatások. Bebizonyosodott, hogy egyetlen nagy kvarckristályból alakították ki, és semmilyen fémszerszámot nem használtak. Sőt afelületén, még egy karcnyomot sem találtak.
A Mitchell-koponya tehát a mai napig régészeti és technológiai paradoxon, ami az archeológusok rémálma, megfejthetetlensége miatt.
- A kvarckristályból készült koponya tömege 5,2 kg, 12,7 cm magas, 17,8 cm hosszú és 12,7 cm széles, tökéletesen hasonlít az emberi koponyához, anatómiailag szinte tökéletes.
- A koponya szemüregei trapéz alakúak, a járomcsont kicsit elemelkedik az ékcsonttól, és a halántékcsontnál ér össze újra az alappal. Az egész enyhén aszimmetrikus, ebben a finom vonásban is hűen tükrözi a valódi emberi koponya jellegzetességeit.
- A fogakat egyenként faragták ki, mégpedig olyan alapossággal követve a modellt, hogy a kopás mértéke alapján meg is lehet mondani, milyen korú volt, mintha valódi emberi koponyát tartanánk a kezünkben.
- A koponyának számos természetfeletti erőt tulajdonítanak: képes a színét változtatni, illatot és hangot kibocsátani. A szemüregre koncentrálva pedig, állítólag rég élt embereket, épületeket lehet látni, a legkisebb légmozgásra is reagál.
- Egy ősi indián legenda szerint, a földön 13 átlagos méretű emberi koponya létezik, ami fontos információkat hordoz az emberiség eredetéről, és a világegyetem rejtélyeiről. Ez a tudás azonbancsak akkor válik hozzáférhetővé, és értelmezhetővé, ha mind előkerül, egybegyűjtik, és az emberiség elér egy bizonyos fejletségi fokot.
- A nácikból is nagy érdeklődést váltott ki, főleg a hírhedt náci boszorkány Karl Maria Willigut érdeklődött a lelet iránt, mert meggyőződése volt, hogy a koponya az Atlantiszról származó Halál Istennőjének maradványa.
Frederick Albert Mitchell-Hedges 1959-ben halt meg, a koponyát fogadott lánya, a tényleges megtaláló, Anna Le Guillon örökölte. Anna Kanadába költözött, ott élt egy Toronto melletti kisvárosban, Kitchenerben 1996-ig. Halála után unokaöccse örökölte a kincset, ma ő a tulajdonosa és őrizője.
A cikk forrása a Wikipédia megfelelő szócikke.

Már meghaltam. Észre sem vettem....
A lebontott Tabánról van egy jó könyv: Tabán egykor és ma c....
Számítottam erre az eredményre ;)...
Ez aztán jo...